A leukémia okai

A leukémiás megbetegedések túlnyomó többségének okát máig sem ismerjük. Tudjuk viszont, hogy bizonyos tényezők, behatások megnövelik a leukémia kialakulásának esélyét, tehát vannak ismert kockázati tényezők. A leukémia kockázati tényezői két fő vonal mentén helyezkednek el – a genetikai és a környezeti tényezők, illetve ezek együtthatása.

Genetikai tényezők

A genetikai tényezőknek jelentős szerepe van a különféle leukémia típusok kialakulásában, tehát fontos szerepet visz a leukémia okai között. Erről a következőket tudjuk:

  • Egyes emberek genetikailag hajlamosak arra, hogy leukémia alakuljon ki a szervezetükben. Egypetéjű ikrekre vonatkozó tanulmányok szerint például, ha egy ikerpár egyik tagjánál 6 éves kora előtt leukémia alakul ki, 20% az esélye annak, hogy a megbetegedés az ikerpár másik tagjánál is kialakul. Az átlagosnál nagyobb a leukémia kialakulásának veszélye a leukémiás gyermek testvéreinél is.
  • Örökletes immunológiai károsodást hordozó családokban szintén nagyobb a leukémia kialakulásának kockázata.
  • A szerzett immunhiányos állapot ugyancsak meg tud jelenni a leukémia okai között.
  • A különböző kromoszóma-rendellenességeket is megemlíthetjük a leukémia okai között. Ezek is a leukémia kialakulásának fokozott kockázatával járnak. Kiemelten érintettek például a Down-szindrómás gyermekek. A krónikus mieloid leukémiában szenvedő gyerekek több mint 90%-ának leukémiás sejtjeiben egy sajátos kromoszóma-rendellenesség, az ún. Philadelphia-kromoszóma van jelen.

A környezeti tényezők szerepéről a következőket tudjuk:

  • Kockázati tényező a leukémia okai között a szervezetet érő mindenféle ionizáló sugárzás. Azon gyermekek körében például, akiket az anyaméhben röntgensugárzás ért, gyakrabban alakul ki leukémia. Ugyanígy azon gyermekek körében is nagyobb a leukémia kialakulásának a kockázata, akiket valamely más tumoros megbetegedés kezeléseképpen sugárterápiában részesítettek.
  • Néhány leukémia típus okozójának, a Humán T-sejt Leukémia Vírus (HTLV) I. és II. típusát tartják, ám egyértelmű megerősítést ez a tudományos hipotézis nem nyert még.
  • Korábbi daganatellenes kemoterápiás kezelések, az immunrendszer éberségét csökkentő immunszuppresszáns gyógyszerek és a klóramfenikol (antibiotikum) alkalmazása szintén az akut leukémiák kialakulására hajlamosíthat, vagyis a leukémia okozói között tartjuk számon.
  • Évtizedek óta kutatják, hogy a nem-ionizáló sugárzás okoz-e leukémiát vagy sem. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) szakértői munkacsoportja részletesen felülvizsgálta a statikus és a rendkívül alacsony frekvenciájú elektromágneses energiára (ELF) vonatkozó összes fellelhető adatot. Arra a következtetésre jutottak, hogy korlátozottan ugyan, de bizonyítható, hogy az intenzív ELF mágneses (de nem elektromos!) mezők a leukémia okozói között lehetnek. Mivel az ilyen szintű ELF-eknek való kitettség mértéke viszonylag ritka, a WHO arra következtet, hogy az ELF-nek való kitettség, ha később bebizonyosodik is, hogy okozója lehet a leukémiának, a világszerte éves szinten 100- 2400 megbetegedésért lenne felelős.
  • Egy a francia Epidemiológiai és Népegészségügyi Kutató Központ által készített tanulmány szerint a termékenység fokozó szereket használt anyáktól született gyermekekben kétszer nagyobb eséllyel alakul ki leukémia, mint más gyermekekben.