A leukémia fajtái, típusainak meghatározása elengedhetetlen fontosságú, mivel eltérő lehet a
leukémia gyógyítása során alkalmazott stratégia.
A leukémia (fehérvérűség) úgy fejlődik ki, hogy a csontvelőben lévő éretlen vérképző sejtek kórosan módosulnak és nagymértékben felszaporodnak. A legtöbb esetben az így felszaporodott leukémiás sejtek nagy számban megjelennek a vérben is.
A leukémiát két fő típusba sorolják, a mieloid (csontvelői) és limfoid (nyirokcsomói) leukémia, attól függően, hogy a rákos átalakulás a mieloid vagy a limfoid fehérvérsejtképző sejtjeiben következett be.
A leukémia típusait szokás még
aszerint is felosztani,
hogy a megbetegedés milyen gyorsan lép fel és zajlik le. Eszerint kétféle,
akut és krónikus leukémiát különböztetünk meg. Krónikus leukémiában a sejtszaporodás mértéke lassúbb, mint az akut formában, az akut leukémia pedig gyorsabb lefolyású megbetegedés.
A fenti szempontok figyelembevételével a leukémia típusairól beszélve a következő négy alaptípust különítik el:
- akut limfoid leukémia (ALL)
- akut mieloid leukémia (AML)
- krónikus limfoid leukémia (CLL)
- krónikus mieloid leukémia (CML)
Akut limfoid (vagy limfoblasztos) leukémia (ALL)
A 15 év alatti gyermekek körében előforduló daganatos megbetegedések közül ez a leggyakoribb, mintegy 25%-ban fordul elő. A
gyermekkori leukémiás megbetegedéseknek pedig ez a típus teszi ki a 75%-át. (Ritkábban serdülő- és felnőttkorban is kialakulhat.) Akut leukémia során a fehérvérsejtek érési folyamata egy bizonyos ponton megszakad.
Az
éretlen fehérvérsejtek (akut limfoid leukémia esetén a limfociták) kóros mértékben
felszaporodnak, és kiszorítják a csontvelőben lévő többi normális sejtet. Az alacsony vörösvérsejtszám következtében légszomj alakulhat ki, majd fertőzés, láz jelentkezhet az elégtelen fehérvérsejtszám miatt, a vérlemezkék alacsony száma pedig vérzékenységet eredményezhet.
A beteg gyermek némely esetben csak fáradtságra, sápadtságra, orrvérzésre, fogínyvérzésre, könnyen fellépő véraláfutásokra panaszkodik, míg más esetben egy súlyos fertőzés hívhatja fel a figyelmet a még súlyosabb betegségre.
Jó hír, hogy
a gyermekkori ALL ma már jól és egyre jobban gyógyítható – az ilyen típusú leukémia
gyógyítható közel 80%-ban így a megbetegedett
daganatos gyermekek zöme reménykedhet a teljes felépülésben..
Akut mieloid leukémia (AML)
A leukémia típusai közül ez a típus minden korosztályt érinthet, de gyakrabban a felnőtteket. A
gyermekkori leukémiás megbetegedéseknek 15%-át teszi ki ez a típus. Nagyobb valószínűséggel alakulhat ki olyanoknál, akik egyéb daganatos betegségek kezeléseként kemoterápiában, besugárzásban részesültek.
;br>A
betegséget a kórosan felszaporodott mieloid (csontvelői eredetű) sejtek okozzák. Ezek először a csontvelőben halmozódnak fel, majd a vérárammal más szervekbe is eljuthatnak, ott megtapadhatnak, elszaporodhatnak. Így
kis tumorokat képezhetnek a bőrben, a bőr alatt, valamint agyhártyagyulladás, vérszegénység, vese- és májelégtelenség és egyéb szervi károsodás kialakulásához vezethetnek.
Az első tüneteket a csontvelő elégtelen működése okozhatja: gyengeség, légszomj, fertőzés, láz, vérzések alakulhatnak ki, de fejfájás, hányás, ingerlékenység, sőt ízületi- és csontfájdalmak is jelentkezhetnek.
Krónikus limfoid leukémia (CLL)
A leukémia típusai közül a krónikus limfoid leukémia gyakorlatilag
csak felnőtteket, többnyire 55 évesnél idősebb korúakat érint. Ez az idősebb kor betegsége: a betegek háromnegyede 60 év feletti. Olykor előfordul fiatal felnőtteknél is, de gyermekek esetében gyakorlatilag sohasem.
A betegség
jellemzője általában a kórosan magas limfocitaszám (a limfociták, azaz a nyiroksejtek a fehérvérsejtek egy csoportja) és a megnagyobbodott nyirokcsomók. A daganatosan elfajult limfociták először a nyirokcsomókban szaporodnak fel, majd a májba, lépbe terjedhetnek, és ilyenkor ezek a szervek megnagyobbodhatnak.
Miután a csontvelőbe is bejutottak, ott a normális sejtek szaporodását megakadályozzák: vérszegénység, vérzékenység léphet fel, ill. az immunrendszer sem képes megfelelően működni. Előfordulhat az is, hogy az immunrendszer kórosan működik: károsíthatja a normális szöveteket, pusztíthatja a vörösvértesteket, vérlemezkéket.
Krónikus mieloid leukémia (CML)
A leukémia típusai közül a
krónikus mieloid leukémia egy viszonylag
ritka ráktípus. 100 000 emberből világszerte és évente egy-két új esetet diagnosztizálnak. A CML főként felnőtteknél fordul elő, ritkán azonban gyermekeket is érinthet a megbetegedés.
A felnőtteken belül általában a középkorú és az idősebb korosztályt érinti: az ezzel a betegséggel diagnosztizáltak átlagos életkora 55 és a 60 év közé esik.
A CML ennek ellenére a gyermekeknél és a fiatalabb generációban is előfordulhat: az összes eset nagyjából
2 százalékát diagnosztizálják gyermekeknél. A CML előrehaladása általában igen lassú, ezért a korai stádiumban nehéz felismerni. Ez sokszor csak véletlenül történik meg, olyankor, ha a betegnél más okból végeznek vérvizsgálatot. A CML tünetei eleinte enyhék, és csak később, a betegség előrehaladásával válnak súlyosabbá.
A CML jellemző tüneteit a nagyszámú kóros fehérvérsejt jelenléte és a normális vérsejtek csökkent ütemű termelődése okozza. A CML egyszerű influenzaszerű tünetekkel is kezdődhet. Sajnos a többi tünet – hasi panaszok, krónikus fáradtság, étvágytalanság, fejfájás és látászavarok, csontfájdalom – sem kifejezetten csak a CML-re jellemző.
A CML jellemzően a krónikus fázissal kezdődik, majd ahogy a betegség előrehaladása felgyorsul, fokozatosan akuttá válhat. A CML legutolsó fázisa az úgynevezett blasztos krízis, amely már súlyos tüneteket okoz. Szerencsés esetben azonban még ez is kezelhető lehet.
A leukémia típusairól beszélve a négy fő típuson belül a leukémiás sejtek érettségétől függően több variáns, altípus különíthető el.
A leukémiák e négy fő típusán belül a leukémiás sejtek érettségétől függően több variáns, altípus különíthető el.
- Krónikus mielomonocitikus leukémia (CMML)
- Non-Hodgkin limfóma
- Hodgkin-kór
Krónikus mielomonocitikus leukémia (CMML)
A CMML (gyerekkori CML-nek is nevezik) általában
az öt évesnél fiatalabb gyermekeket támadja meg.
A tünetek ugyanazok, mint az akut leukémia esetén: sápadtság, vérzések, fáradékonyság, fejfájás, izzadás, fertőzések. Gyakran megfigyelhető a nyirokcsomók, a lép és a máj megnagyobbodása, valamint az alacsony vérlemezkeszám is.
A
CMML-nak nincs krónikus fázisa (korai, tünetmentes stádiuma). Ha már diagnosztizálták, rendszerint gyors állapotromlás várható. Ebben az esetben a kemoterápiát, amely önmagában többnyire nem eredményez sikeres gyógyulást, a transzplantáció előkészítésére alkalmazzák, ugyanis a CMML esetében
a csontvelő átültetés vagy az őssejt-transzplantáció nyújtja a legtöbb reményt a gyógyulásra.
A leukémia tünetei bővebben >>
Non-Hodgkin limfóma
A non-Hodgkin-limfóma (NHL) sokféle kórképet magába foglaló betegségcsoport, mely
a nyirokszövet speciális fehérvérsejtjeinek, az ún. B- vagy T-limfocitáinak
rosszindulatú daganatos megbetegedése.
Non-Hodgkin limfóma esetén a limfociták rákos sejtekként kezdenek viselkedni, ellenőrizetlenül növekednek és osztódnak, illetve nem pusztulnak el a kellő mértékben. A non-Hodgkin limfómának több mint 30 fajtája ismert. A non-Hodgkin limfóma összes formája kezelhető és sok beteg jól reagál a kezelésre.
<h2″>
Hodgkin-kór
A Hodgkin-kór a
nyirokszövetek rosszindulatú daganatos megbetegedése, amelyre egy speciális daganatsejt, az ún. Sternberg-Reed-sejt jellemző. A
Hodgkin-kór tulajdonképpen
a legjobban gyógyítható rosszindulatú daganat. Az első tünet gyakran a nyirokcsomó megnagyobbodás, amely még fájdalommal sem jár.
Két korosztályban, a 15-35 és az 50-70 évesek körében gyakori. Kezeléssel a Hodgkin-kór kórjóslata nagyon kedvező; a betegek jelentős része gyógyul meg teljesen. Korai stádiumban a kezelések sem annyira erősek, így a későbbi mellékhatások is sokkal kevésbé megterhelőek. Ezért is fontos a minél előbbi diagnózis. Előrehaladott stádiumban kevésbé lehetünk optimisták.
A limfómák-ról bővebben >>
