Zalán most 6 éves. Tavaly decemberben még egy átlagos, vidám óvodás kisfiú volt, amikor családja élete hirtelen olyan irányt vett, amire senki sem készülhet fel. Először csak apró jelek jelentek meg, majd napok alatt kiderült, hogy gyermekkori leukémiával kell szembenézniük. Ez a történet Zalán és a családja útjáról szól, arról, hogyan élnek meg egy ilyen diagnózist, és hogyan kapaszkodnak a reménybe a legnehezebb időszakban is.
A gyermekkori leukémia jelei Zalánnál
Minden néhány nappal karácsony előtt kezdődött. Zalán nem sokkal korábban egy óvodában elkapott kéz-láb-száj betegségből épült fel, ami erősen megviselte a pöttöm szervezetét. Aztán a nagyszülőknél töltött pár nap után, amikor Zalán hazatért, az édesanyja észrevette, hogy a nyaka és a hasa tele van apró piros pöttyökkel. Nem tudták, mi okozhatja mindezt, ezért azonnal elvitték az ügyeletes gyermekorvoshoz. Az orvos már ránézésre is erős vérszegénységet gyanított, és bár december 23-a volt, azt mondta, ha bármi rosszabbodna, induljanak Debrecenbe a gyermeksürgősségire. A karácsony még szerencsére nyugodtan telt, Zalán nem lett látványosan rosszabbul, csak időnként fájt a feje és a lába, ezért a szülők próbáltak bízni benne, hogy ezek csak a korábbi betegség utóhatásai lehetnek.
A nyugalom azonban nem tartott sokáig. December 28-án Zalán nyelvén lila bevérzések jelentek meg, és ez már olyan jel volt, amit nem lehetett megmagyarázni egy egyszerű vírusos történettel. Ekkor a család megérezte, hogy valami komolyabb dolog állhat a háttérben, ezért összecsomagolták a legszükségesebb holmikat és elindultak Debrecenbe. Mivel Zalánnak két kistestvére van, és a legkisebb akkor még csak pár hónapos baba volt, az anyuka nem tudta őt otthon hagyni, így az édesapa vitte be Zalánt a sürgősségire. A vizsgálatok gyorsan követték egymást, és a vérkép már az első pillanatban megmutatta, hogy gyermekkori leukémiával állnak szemben. A rendkívül alacsony hemoglobinszint, a kiugró fehérvérsejtszám és a magas blast arány miatt azonnali segítségre volt szükség, ezért Zalán vért és trombocitát kapott. Ezután csontvelővizsgálat következett, ami végleg megerősítette a diagnózist: B sejtes ALL, vagyis B sejtes akut lymphoblastos leukémia, ami a gyermekkori leukémia egyik típusa.
A gyermekkori leukémia kezelése
A diagnózis után lumbálás következett, majd gyorsan elindult a kemoterápiás kezelés. Zalán mellett az édesapukája maradt a kórházban, mert az anyuka a pici baba miatt nem tudott elszakadni az otthoni feladatoktól. Ez azt is jelentette, hogy az apuka nem tudott bejárni dolgozni, így táppénzre kellett mennie. Szerencsére a munkahelye végig támogató volt, a cégvezető és a kollégák folyamatosan érdeklődtek, és biztosították róla, hogy visszavárják, amikor a helyzet már megengedi.
Közben otthon a család élete teljesen felborult. Az édesanya a két kisebb testvérrel maradt, és míg ellátta őket, főzött, mosott, naponta elkészítette Zalán ételét is. A nagymama sokat segített, így az anyuka minden délután be tudott rohanni a 21 kilométerre lévő kórházba, vitte a meleg ételt, a tiszta ruhát, és legalább egy rövid időre együtt lehetett Zalánnal is. Az alapítvány 2025 januárjától egy éven át havi rendszeres anyagi támogatást biztosított, ami például az utazások benzin költségében is óriási segítség volt.
A gyermekkori leukémia nehéz hónapjai Zalán szemével
Zalánnak különösen kemény volt ez az időszak. A visszahúzódó, eleinte kicsit félénk kisfiú a kezelések mellékhatásait is erősen megszenvedte. Puffadás, fáradékonyság, hangulatingadozás, idegi tünetek és fájdalmak kísérték a mindennapjait. Januárban ráadásul influenzás lett, ezért elkülönítették őt és az édesapját, látogatási tilalmat vezettek be. Sokszor ki sem akart kelni az ágyból.
A család közben felújításba kezdett, hogy Zalán hazatérésekor minden biztonságos legyen. Megújult a fürdőszoba és a gyerekszoba, ahová külön légtisztító is került. A nagy felújítás sajnos magával vonzotta a problémát, miszerint nem tudták igénybe venni az otthoni komfortot, így átmenetileg egy önkormányzati lakásban töltötték a mindennapjaikat. Zalánt december 28-án vitték be, és február 20-án engedték haza először, de a hosszú ott-tartózkodás ellenére nagyon boldog volt a kisfiú, hogy újra együtt lehetett a testvéreivel és az anyukájával.
Remény a gyermekkori leukémia után
Sajnos a hazatérés után sem lett azonnal könnyebb. Októberig hetente négy alkalommal kellett kezelésekre járniuk Zalánnal, miközben az is előfordult, ohgy időnként több napra is bent kellett maradniuk a kórházban. Ezért az édesapa továbbra sem tudott visszamenni dolgozni. A család szerint a legrosszabb a bizonytalanság volt, hogy nem tudták, mi következik, és meddig tart még mindez. Az apuka ezért elindította a saját YouTube csatornáját, ahol önterápiás céllal és más családok támogatására is beszél Zalán betegségéről és a megtett útról.
A gyermekkori leukémia mellett is megmaradó örömök
Nemrég Zalán hatéves születésnapja alkalmából az alapítványunk egy Mancs őrjáratos társasjátékkal lepte meg őt. A találkozás elején még mindenki meg volt szeppenve, de aztán a kíváncsiság győzött, hamar birtokba vették az ajándékot, és felszabadultan játszottak. Zalán elmesélte, hogy a kórházban sokat filmezett, nagy kedvence lett Tom és Jerry. A kedvenc gyümölcse az alma és a banán, nem szereti az avokádót és a brokkolit, viszont imádja a tarhonyát és a húst bármilyen formában. Amíg bent volt, az anyukája rendszeresen vitt be neki tarhonyás levest, ami annyira finom volt, hogy a többi kis beteg is kért belőle. Otthon pedig a leggyógyítóbb dolog számára az volt, amikor a játék gitárján játszott és énekelt, sőt videó is készült róla, ahogy a családdal együtt zenélnek. Másnap az édesanya arról írt, hogy az ajándék hatalmas örömet okozott, Zalán több mint egy órán át játszott vele, és már azt tervezte, hogy reggel újra folytatja.
Ma már Zalán jól van. Várnak még rá vizsgálatok, és a teljes gyógyulásig hosszú út áll előtte, de tele van bizalommal. Nagyon hiányzik neki az óvoda, és abban bízik, hogy januárban, legkésőbb február elején újra járhat majd közösségbe. Az óvoda meghívta a Mikulás ünnepségre is. Ha szeretnéd, hogy minél több érintett gyermek és szülő kapjon esélyt a nyugodtabb gyógyulásra, támogasd te is a családtámogatás programot. Minden segítség számít, és minden segítség erőt ad egy gyermektörténet szebb, jobb folytatásához.
