A nyolc éves Zsanettnál idén tavasszal diagnosztizáltak rosszindulatú agydaganatot az agytörzsében. A négy gyermekes család legkisebb tagja az alábbi történet főszereplője.
Az interjút Zsanett anyukájával, Zitával készítettük.
Milyen nehézségeik voltak, mikor kiderült a betegség?
Amikor azt mondták Kecskeméten az MR után, hogy pár hónapja van még hátra, talán egy év, gondolhatja… Lelkileg az első pár hónap borzalmas volt. Nem is nagyon szeretnék emlékezni rá. Kecskemétről Debrecenbe kerültünk, ahol egy-két hetet töltöttük, az után pedig Budapestre a Tűzoltó utcába. Tényleg összemosódik ez az időszak.
Hogy viselte Zsanett a kemoterápiás kezeléseket?
Sokszor menni se bírt, olyan gyenge volt szegényem, úgy kellett cipelnünk. Harminc adag sugarat kapott, aminek hatására valóban zsugorodott a daganat, de még nem tűnt el. Mivel más lehetőségünk nem volt, betegszállítóval jártunk Kecskemétről Pestre. Volt úgy, hogy minden nap utaztunk. Rengeteg vizsgálata volt, folyamatos vérvételek és szteroidot is kapott. Attól felduzzadt szegénykém. Nem hízott, gyarapodott, csak felpüffedt tőle.
Zsani erős, ez az egy szerencsénk. Fáradékony, cipelni kell, fáj a feje, a lába, de nagyon erős. Ha nem lenne az, el se kezdik a kezelését, ezt megmondták.
Az alapítványunk miben tudott Önöknek segíteni?
A családtámogatást havonta kapjuk számlák ellenében. Mindenre használjuk, amire lehet. A férjem csak teljes árú vonatjegyet vehet, ha meg akarja látogatni a lányát. Nekünk nincs autónk, de a nagyszülőknek van, abba a benzint tudjuk téríteni, ha együtt látogatják Zsanit. Gumicukros vitaminokat, ruhát és élelmiszert is ebből veszünk. Mivel március óta nem dolgozom, hogy Zsanival lehessek, ezért nagyon jól jön ez a kis segítség! Sajnos közgyógyra sok mindent nem lehet venni, például tisztító-, fertőtlenítő-, és mosószereket sem, márpedig ez most létszükség, ha nem akarjuk, hogy valami fertőzést összeszedjen.
Mit tanácsol szülőként azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek?
Akik észreveszik a tüneteket, azonnal vigyék onkológushoz a gyereküket! Hiába gondoljuk, hogy ez csak másokat érint, a mi gyerekünk nem lehet beteg, egyszer csak ott van. És ha nem reagál egy szülő, késlekedik, hátha nem nagy a baj, a végén lehet, hogy már későn kap észbe. Én sem gondoltam, mennyi gyereket érint, de már látom, mikor az ambulancia tele van és két-három órát várakozunk, mire sorra kerülünk. Nem tudok más tanácsot adni, mint, hogy azonnal irány az onkológia!
Meséljen Zsaniról, hogy van most?
Szegénykém nagyon fáradékony. Csoda, hogy a sulit bírja. Délutánonként jár. A legfontosabb, hogy élni akar és ezért mindent meg is tesz.
És Önök, hogy vannak?
Alapvetően jó a viszony a családban, ezért azonnal összezártunk. A nagyszülők is segítenek, a tesóitól pedig kitüntető figyelmet kapott, főleg az elején. Nagyon sokat játszottak vele, szórakoztatták. Főleg a nagy tesó vette nagyon a szívére, ő viseli legnehezebben. Épp kórházban volt a gyomra miatt – mint kiderült, gyümölcscukor allergiája van – mikor Zsanival látogatni mentünk hozzá a gyerekosztályra. Zsaninak kettőslátása volt és nagyon gyanús volt nekem, ezért, ha már úgyis ott voltunk, kivizsgáltattam. A vérvételt MR követte és másnap Debrecenbe kellett vinnünk. A nagyobb tesót még aznap kiengedték.
Még nem tudtunk megnyugodni. Amíg a daganat ott van, addig nem. Meg aztán később is kiújulhat, ezért van a rendszeres kontroll utólag is. Az a fontos, hogy mindenki segít, amiben csak tud, Zsani is megtesz minden tőle telhetőt.
Zsanett családtámogatási programunkban vesz részt, amely programot az adó 1 százalék felajánlásokból finanszírozzuk.
