2011 áprilisában Tibike édesanyja véletlenül fedezte fel a mély sebet az akkor 12 éves kisfiú lábán. A fiú nem tudott magyarázatot adni arra, hogyan keletkezett a sebhely. Az édesanyja azonnal elvitte őt a gyermekorvoshoz, aki egy kenőcsöt írt fel neki. Mivel napok múlva sem történt változás, az orvos tanácsát megfogadva a sebészethez fordultak, ahol Tibikét megműtötték. Egy hónap múlva megjött a szövettani eredmény: a kisfiúnak T-sejtes limfoid leukémiája van.
Sokkoló hírként érte ez a családot, ezért eleinte az anyuka nem is merte szembesíteni fiát leukémiás betegségének részleteivel. Az orvosok mindeközben azzal bíztatták az anyukát, hogy a betegség gyógyítható. A kezelés megkezdéséhez be kellett költözniük a kórházba. Itt a kezelőorvos elmesélte a családnak, hogy milyen mellékhatásokra számíthatnak a kezelés után. Tibike ekkor szembesült először helyzete komolyságával. Ekkor úgy érezte, mintha becsapták volna. Nehéz volt túltennie magát a hirtelen rosszhíren.
A következő napon már el is kezdték a tablettás kezelést, egy hét után pedig következett az infúziós kemoterápia. A leukémiás kisfiú hősiesen viselte a kemény gyógyszereket, a megterhelő mellékhatásokat, soha egy panaszt nem lehetett tőle hallani. Tudta, hogy mindez a gyógyulása érdekében történik. Elhatározta: meg fog gyógyulni!
A kezelés alatt Tibike magába fordult, úgy érezte, amíg nem gyógyul meg, addig nem élheti ugyanúgy az életét, mint azelőtt. Azt sem szerette volna, ha a barátai betegen látják. De tudta, hogy ez csak egy átmeneti állapot. Nagyon hiányzott neki az otthona, a barátai, az iskola és a kiskutyája . Ez erősítette benne a gyógyulni akarást.
Amikor már ritkultak a kezelések és gyakrabban járhattak haza, nevelők jártak Tibikéhez, hogy ne maradjon le a tanulásban, és ha meggyógyul, ott tudja folytatni az iskolát, ahol abbahagyta. A hetedik osztály utolsó hónapját már diáktársaival tölthette az iskolában. Az első napon, amikor visszatért az iskolába, a kezelőorvosa elkísérte őt. Ezen a napon ismeretterjesztő előadást tartottak a diáktársainak a leukémiás gyermek betegségéről, hogy ezzel is könnyítsék a visszailleszkedését, és növeljék a társai elfogadását vele szemben. Elmesélték azt, hogy miből áll ez a betegség, milyen a kezelés, és azt is, hogy nem ragályos. Az előadás után a leukémiás kisfiú osztálytársai már teljesen más szemmel néztek Tibikére, felnéztek rá.
Tibi jelenleg már csak fenntartó kezelésben részesül, ami azt jelenti, hogy gyógyszereket kell szednie, és 5 hetente kell visszajárnia kontrollra. A fizikai ereje is egyre inkább kezd visszatérni, így újra eljár birkózó edzésekre és biciklizni a környékre a barátaival. Tibi idegen nyelveket szeretne tanulni, már be is adta a jelentkezését több gimnáziumba.
Eddig minden laboreredménye rendben volt, ezért az orvosok szerint, ha továbbra is minden jól alakul, akkor júniusig befejezik az összes kezelést.
Tibi, drukkolunk Neked, és ezúton kívánunk kitűnő egészséget és sok sikert az életben!
Tibi 2012 óta családtámogatási programunkban vesz részt, amely programot az adó 1 százalék felajánlásokból finanszírozunk.
