Ma Magyarországon évente nagyjából 60-70 gyermeket diagnosztizálnak limfoid leukémiával, amely a leggyakoribb formája a gyermekkori daganatoknak. Míg a XX. század közepén szinte tehetetlenek voltak az orvosok a betegséggel szemben, ma már szerencsére a terápiás előrelépéseknek köszönhetően az ötéves túlélési arány 85% a Semmelweis Egyetem hírei alapján. A leukémia kezelése mellett pedig szintén javíthatja a betegség kimenetelét, ha a gyermekkori leukémia tünetei időben a szülő, majd az orvosok szeme elé kerülnek.
A gyermekkori leukémia tünetei sokszor olyan szimptómák, amelyek a gyerekek körében gyakori, kevésbé súlyos megbetegedésekre is utalhatnak. Így azok éppen ezért ismerhetőek fel oly nehézkesen – főleg a korai időszakban – hisz számos más betegségre is gyanakodhatsz a tüneteket látva.
Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy nem minden gyermeknél lépnek fel ugyanazok a problémák, sőt azok az egyik napról a másikra jöhetnek és mehetnek is akár. Érdemes azonban figyelemmel kísérni őket, és ha nagyobb bajra gyanakszol, akkor a gyermekorvosotokhoz fordulni, ugyanis csak alapos kivizsgálás után lehet biztosan felállítani a diagnózist.
A korai panaszok egyike a tartósan fennálló vagy visszatérő fertőzések, amelyeket az okozhat, hogy a gyermek szervezetében nincs elegendő egészséges fehérvérsejt. Míg a vérlemezkék hiányát a súlyos orrvérzés, ínyvérzés, illetve a könnyen kialakuló zúzódás is jelezheti. Ezenfelül a test különböző részein, például a hasban, a nyirokcsomóban vagy éppen az arcon megjelenő duzzanatok szintén a gyermekkori leukémia tünetei közé tartozhatnak. Viszont, ha észreveszed, hogy a nyirokcsomók megduzzadtak gyermeked nyakán, akkor nagyobb valószínűséggel gyanakodhatsz valamilyen fertőzésre. Az arcon jelenlévő duzzanat pedig általában más típusú daganatra utal. Mindezek mellett az akár beszédzavarhoz is vezető kimerültség, az általános rossz közérzet, étvágytalanság, fogyás, csont- vagy ízületi fájdalom szintén a gyermekkori leukémia korai tünetei lehetnek.
Ha a gyermek szervezetében vörösvértest-hiány lép fel, akkor azzal együtt vérszegénység is jár, amely fáradtságot, gyengeséget, szédülést, légszomjat, köhögést, légzési nehézségeket, sápadt bőrt, állandó fázást és fejfájást is okozhat. A légzési nehézségeket egyébként az idézheti elő, ha a leukémia a tüdőt vagy annak környékén elhelyezkedő testrészeket is érinti. Ha viszont az agyat vagy a gerincvelőt célozta meg a betegség, akkor a hányás, gyengeség, rohamok, koncentrációs nehézségek, homályos látás, valamint az egyensúlyzavarok sorolhatóak a gyermekkori leukémia tünetei közé. A betegség legritkább jele pedig a kloróma, amely akkor alakul ki, ha a leukémiás sejtek átterjednek a bőrre, ezzel apró, sötét, kiütésszerű foltokat képezve.
A gyermekkori leukémiát leggyakrabban 1-4 éves kor közötti gyermekeknél diagnosztizálják. A kórkép felállításához vezető tünetek pedig – attól függően, hogy akut vagy krónikus leukémiáról beszélünk – hirtelen és feltűnőbben, illetve fokozatosan és enyhébben is jelentkezhetnek. A legfontosabb azonban mindegyik esetében a korai felismerés.
Ha teheted, akkor támogasd a leukémiával és daganatos megbetegedéssel küzdő gyermekek gyógyulását!