Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /www/wwwroot/leukemias.hu/wp-content/themes/betheme/functions/theme-functions.php on line 1517

Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /www/wwwroot/leukemias.hu/wp-content/themes/betheme/functions/theme-functions.php on line 1518

Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /www/wwwroot/leukemias.hu/wp-content/themes/betheme/functions/theme-functions.php on line 1519

“Legyetek bátrak!” – Interjú Cs. Balázzsal


Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /www/wwwroot/leukemias.hu/wp-content/themes/betheme/functions/theme-functions.php on line 1517

Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /www/wwwroot/leukemias.hu/wp-content/themes/betheme/functions/theme-functions.php on line 1518

Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /www/wwwroot/leukemias.hu/wp-content/themes/betheme/functions/theme-functions.php on line 1519

Cs. Balázs nem mindennapi története akkor kezdődött, amikor 2011. szeptember 2-án egy nyaki duzzanat természetét kiderítendő, biopsziát végeztek rajta. A vizsgálat eredménye sajnos kimutatta, hogy a duzzanat valójában egy daganat, mégpedig rosszindulatú. A vérképzőszervi daganatoknak (leukémia, limfóma) számos típusa létezik, ezért ezek megjelenési formája és kezelése is eltérő. Balázs szervezetét az úgynevezett Hodgkin-limfóma támadta meg, ami a nyirokrendszer kóros burjánzását jelenti.

Balázs a diagnózist követően a Szegedi Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ Hematológia osztályára került, ahol kezdetét vette a kemoterápiás kezelés. Sokan talán nem tudják, hogy a modern orvostudomány korai felismerés esetében már jó eséllyel tudja gyógyítani ezt a betegséget, így Balázsnak is minden reménye megvan a teljes gyógyulásra.

„Négy blokkban kapott intravénás kezelést (etoposid) és prednisolon gyógyszert, napi 23 szemet.” –  emlékszik vissza Balázs anyukája, Marianna, aki végig ott volt kisfia mellett a kórházban.

„A kezelések mellett persze kiegészítő gyógyszereket is kapott. Amikor kiderült a betegsége még nem tudhatta, hogy ez mivel jár. Amikor először kapott kezelést és gyógyszereket, nagyon rosszul viselte. Legyengült, szédült, napokig hányt, de aztán ez elmúlt. Szerencsére nagyon jól viselte a továbbiakat. Mindig a kezelések első napja viselte meg leginkább, amelyeket rendszerint enyhe hányinger kísért. Ezen kívül talán még akkor érezte magát igazán rosszul, amikor a haja elkezdett hullani. Ez majdnem olyan sokként hatott, mint a diagnózis maga.”

Balázs azóta a gyógyulás útjára lépett, már nem kap kezeléseket, és a kontroll CT vizsgálat negatív eredménye is felszabadítóan hatott az egész családra. A fiú nem csak jól érzi magát, de az étvágya is kitűnő. Lelkileg és fizikailag is kezd újra megerősödni, melynek ékes bizonyítékaként szépen visszanőtt haja. Balázs jelenleg magántanuló, vizsgáira tanárai és szülei segítségével készült fel. Eredményére pedig mindenki nagyon büszke, hiszen, bár még nem kapta kézhez, nagyszerű bizonyítvánnyal zárta a hetedik osztályt. Édesanyjának már elárulták a tanárok, hogy csupa 4-es és 5-ös érdemjeggyel lesz teli. Ünneplésre a szép iskolai eredmények mellett a közelmúltban tartott születésnap is kiváló okot ad – Balázs ugyanis június 17-én lett 14 éves.

Ezúton kívánunk Neked utólag is Boldog Születésnapot, Balázs! Teljesüljön minden álmod! Az iskolában nyújtott szuper teljesítményedhez pedig külön gratulálunk, igazán büszkék vagyunk rád!

 

Hogy érzed magad Balázs?

Csató Balázs: Köszönöm, jól vagyok!

Emlékszel még a betegséged kezdetére? Mit éreztél akkor, fájt valamid?

Cs. B.: Nem éreztem különösebben semmit, csak látványosan kijött a nyakamon a nyirokcsomó.

El tudnád mondani, hogy a kemoterápiás kezelések alatt mi volt a legnehezebb?

Cs. B.: Az alvás. Nagyon kényelmetlen volt, mert a kezemet nem tudtam oda tenni, ahová én akartam, hiszen be volt kötve az infúzió.

Barátaid, szüleid hogyan tudtak neked segíteni, hogy könnyebb legyen a kórházi lét?

Cs.B.: A kezelések alatt mindig ott volt velem valaki a kórházban, sosem hagytak magamra. Ez segített a legtöbbet nekem.
Ki volt a kedvenc orvosod, nővérkéd, ápolód a kórházban?

Cs.B.: Nem volt kedvencem, mert velem mindenki kedves volt és segítőkész.

Sok időt töltöttél el a kórházban. Mi hiányzott a legjobban?

Cs.B.: Olyan dolgok, amelyek máskor megszokottak: az itthonlét, az osztálytársaim és a történelem órák.

Mivel biztatnál egy olyan kisfiút vagy kislányt, aki most tudta meg, hogy leukémiás?

Cs.B.: Azt üzenném mindenkinek, hogy legyetek bátrak!

Csató Balázs

 

Az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány számlaszáma: 11702036-20689775

TÁMOGATÁS